Politikusok, államférfiak, uralkodók
Dr. Salvador Allende (1908-1973) – Allende park
Chilei orvos, politikus. Már egyetemista korától részt vett hazájában a szocialista mozgalom szervezésében. 1937-ben képviselővé választották, majd a baloldali-liberális koalíciós kormány egészségügyi minisztere lett. Később négy alkalommal is szenátorrá, majd több elvesztett választást követően, 1970-ben köztársasági elnökké választották. A polgári jogokat és a törvényességet tiszteletben tartva, megkezdte a chilei társadalom szocialista elvek szerinti átszervezését. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban növelte az állami tulajdon arányát, befagyasztotta az árakat és megemelte a béreket. Az amerikai tulajdonú bányavállalatok ellenérték nélküli kisajátítása miatt szembekerült az Egyesült Államokkal. Az elnöki intézkedések következtében a gazdaság válságba került, az országban nőtt a feszültség, ugyanakkor a nemzetközi hitellehetőségek sem álltak már rendelkezésre. Allende elnök hatalmát végül 1973-ban katonai puccs döntötte meg. Az elnöki palota ostromakor vesztette életét.
Albert Kázmér Ágost (1738-1822) – Albert utca
II. Ágost szász választófejedelem és lengyel király fia, Mária Terézia királynő veje, birodalmi tábornagy, osztrák főherceg, 1765-1780 között Magyarország, 1780-1793 között Osztrák Németalföld császári helytartója.
A híres bécsi Albertinának, a világ legnagyobb grafikai gyűjteményének névadó alapítója. 1819-ben zsellérei számára falut alapított, ami először Sachsenfeld, majd Albertfalu, végül Albertfalva néven szerepel.
Bánk bán (XII-XIII. század) – Bánk bán utca
Főúr a Bor-Kalán nemzetségből. Zalai ispán, később horvát-szlavón bán, majd a királyné udvarbírája és Magyarország nádora (1212-1213). Nádorsága alatt gyilkolták meg összeesküvők Gertrudis királynét, II. András király feleségét, ezért egy időre kegyvesztett lett. Később újra országos méltóságokat viselt, 1221-ben országbíró lett. 1228-ban a trónörökös Béla herceg felülvizsgáltatta az édesanyja elleni korábbi összeesküvést, amely azt állapította meg, hogy Bánknak fontos szerepe volt Gertrudis halálában, ezért megfosztották birtokaitól. A személye köré font legenda alapján több híres irodalmi és zenei alkotás is született. A legjelentősebbek: Katona József Bánk bán című reformkori drámája és Erkel Ferenc azonos című operája.
Gróf Bercsényi Miklós (1665-1725) – Bercsényi utca
Királyi kamarás és tanácsos, aranysarkantyús vitéz majd kuruc főgenerális. Tisztként részt vett és kitűnt a XVII. század végi törökellenes harcokban. Több várnak kapitánya is volt. Fellépett a bécsi udvar elnyomó politikája ellen, szövetkezett II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel egy Habsburg-ellenes felkelés megszervezésére. A Rákóczi vezette szabadságharc idején a küzdelem legfőbb katonai vezetője volt. A fejedelem helyetteseként és képviselőjeként több diplomáciai tárgyalást is folyatott. A szatmári béke által felkínált hazatérés lehetőségét nem fogadta el, így száműzetésben élt Lengyelországban, majd követte Rákóczit a törökországi Rodostóba. Hamvait 1906-ban a kassai székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Bocskai István (1557-1606) – Bocskai út
Erdély és Magyarország fejedelme (1605-1606). Váradi kapitányként harcolt a török ellen, 1595-ben fővezérlete alatt az erdélyi és havasalföldi haderő nagy győzelmet aratott a török seregen. Később a Habsburg befolyás ellen is küzdött. A bécsi udvar Bocskait ellenzékisége miatt két évre internálta. Megnyerte a hajdúk és a török Porta támogatását is, melynek engedélyével előbb Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választották (1605), azonban a szultán által felajánlott királyi koronát visszautasította. Megindította a Habsburg-ellenes függetlenségi harcot és rövid időn belül jelentős katonai sikereket ért el, így 1606-ban I. Rudolf királytól kikényszerítette az előnyös bécsi békét. Biztosította a hajdúk és a székelyek kollektív kiváltságait. Politikai végrendeletében az önálló Erdély fenntartását jelölte meg utódai legfőbb feladatának.