Mérnökök, iparosok, gazdasági szereplők, hétköznapi hősök
Bali Sándor (1923–1982) – Bali Sándor utca
Újdombóváron született napszámos család gyermekeként. A hat elemi elvégzése után volt kifutó, napszámos, gazdasági cseléd, egészen 1944 őszéig, amikor mint leventét Nyugatra vitték, ahonnan 1945-ben tért haza. 1946-ban került a Standard (később Beloiannisz) Híradástechnikai Gyárba. Itt kitanulta a szerszámlakatos szakmát, és szakmájában dolgozott őrizetbe vételéig. Munkája elismeréseként többször kitüntették. Az ország egyik legjobb szerszámkészítőjének számított.
1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, majd 25-én a gyár ideiglenes munkástanácsának megválasztása előtt két-háromszáz munkatársával csatlakozott a Gerő ellen tüntető egyetemi ifjúsághoz. Október 25-én tagja lett a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 15 tagú munkástanácsának, melyben elnöki tisztséget töltött be. Október 29-én a gyár munkástanácsa 8 pontban foglalta össze a „nemzeti forradalom követeléseit”. Október 31-én a XI. kerületi munkástanácsok gyűlése ezt 6 pontban megismételte. Mint XI. kerületi küldött tagja lett az alakuló Nagy-budapesti Központi Munkástanácsnak. Többszöri zaklatás után 1957. március 13-án letartóztatták. 1957. december 19-én 12 év börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. Az Egyesült Izzóban helyezkedett el. A börtön megviselte egészségi állapotát, 1981-ben a Korányi Szanatóriumban kezelték. 1982. január 2-án hunyt el. Temetésén a Rákoskeresztúri köztemetőben közel négyszázan vettek részt, köztük számos volt politikai elítélt.
Hamza bég (XVI. század) – Hamzsabégi út
Török földbirtokos. A mai Érdnek és környékének birtokosa volt, így a települést is róla nevezték el a török korban.
Hauszmann Alajos (1847-1926) – Hauszmann Alajos utca
Építész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. A budapesti Műegyetem elvégzése után Berlinben és Itáliában tanult. 1870-től saját építészeti műtermet tartott fenn. Gyakorlati munkássága mellett építészeti szakíróként is kitűnt. A magyarországi historizáló eklektika egyik legkiválóbb képviselője. Több jelentős középület és más híressé vált épület tervezése fűződik a nevéhez, mint például: Szent István kórház, New York-palota, Királyi Kúria (ma Néprajzi Múzeum), Ybl Miklós halálát követően a budai királyi palota bővítése és dunai homlokzatának kialakítása, a budapesti Műegyetem központi épülete.
Kecskeméti József (1864-1924) – Kecskeméti József utca
Jómódú kelenvölgyi birtokos polgár és bányatulajdonos. Örökösei nem voltak, ezért telkeinek egy részét a római katolikus egyházra hagyta. Ezek egyikén épült fel a Szentháromság tiszteletére felszentelt kelenvölgyi katolikus templom. Ennek kriptájában helyezték végső nyugalomra az adományozó földi maradványait. Az ingatlan hagyaték egy részét az egyház elcserélte az önkormányzattal arra a telekre, melyen később felépült a kelenvölgyi általános iskola.
Mahunka Imre (1859-1923) – Mahunka Imre tér, utca
Asztalosmester, faárú-gyáros. Az iparoktatás miniszteri biztosa, nemzetgyűlési képviselő. Munkáiért az 1900-as Párizsi Világkiállításon aranyéremmel tűntették ki. Feleségével közös végrendeletében, az Albertfalva községre hagyományozott pénzösszegből épült fel a helyi Szent Mihály templom. Mahunka Imre emlékét a hálás utókor egy Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szoborban örökíttette meg, mely a róla elnevezett téren áll.